AZ ÁLLATOK A VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL CSAK BUDAPESTI, SZEMÉLYES ÁTVÉTELLEL RENDELHETŐK!
A SZEMÉLYES ÁTVÉTEL AZ ÜZLETÜNKBEN LEHETSÉGES!
Élőhely: Őshonos Dél-India és Délkelet-Ázsia trópusi esőerdeiben, ez magában foglalja a Fülöp-szigeteket és a Borneót is. Elsősorban esőerdőkben és trópusi területeken található meg, ahol megfelelő számú fa áll rendelkezésre.
Megjelenés: A repülő agámát a test oldalán lévő nagy „szárnyak” jellemzik, amelyeket a repüléshez használ. Ezeket megnyúlt bordák támasztják alá. Fékszárnyuk is van, amit toroklebenynek hívunk, amely a fej alján található. Ez a lebenyt kommunikációra használják. A test nagyon lapos és megnyúlt. A hímek hozzávetőlegesen 19.5 cm hosszúak, míg a nőstények 21 cm. Ez magában foglalja a hosszú, karcsú farok hosszát is, mely kb. 11.5 cm a hímeknél, és 13 cm a nőstényeknél. A hímek toroklebenye hosszú, csúcsos és élénk citromsárga. A szárnyuk alján kékes színek is megtalálhatóak, és barna a háti oldalon. A nőstények kissé eltérőek, a toroklebeny kisebb és kékesszürke, továbbá a szárnyak alsó oldala sárga.
Táplálék: Rovarevő, tápláléka főleg kis hangyákból és termeszekből áll. Vadászati módszere a várakozáson alapul, általában csak ül a fatörzs mellett és vár, hogy a hangyák jöjjenek hozzá. Amikor a hangya vagy termesz elég közel van, képes felkapni őket, anélkül, hogy testét elmozdítaná. Ezután megrágja őket.
Életmód: Ez a gyík nagyjából reggel 8:00 és 11:00 között, valamint 13:00-tól délutánig aktív. 11:00 és 13:00 között beszünteti az aktivitását. Erre azért van szükség, hogy elkerülje a nap legfényesebb óráit. Ezek a gyíkok leginkább repülési képességeikről ismertek. Ez úgy kivitelezhető, ha felmásznak egy magas fára, majd leugranak. Ugrás közben kitárja szárnyait és a földre siklik. Általában átlagosan 8 méterre (vízszintes távolság) képesek elvitorlázni. Könnyű felismerni, ha repülésre készül, előtte megfordul, hogy a feje a föld felé nézzen. A siklást helyváltoztatásra és a ragadozók elöli menekülésre is használja, de ez csak a végső eset, általában megpróbálnak elszaladni. Soha nem repülnek, ha esik vagy fúj a szél. A hímek általában aktívabbak a nap folyamán, mint a nőstények. A hímek többsége nagyon területvédő. Egy ilyen terület két-három fából áll, melyeken 1-3 nőstény él, így lesz egy hím az általa őrzött területen domináns. Megvédik ezeket a területeket az olyan hímektől, akiknek nincs saját területük, vagy akik nem dominánsak.
Szaporodás: Pontosan nem ismert, hogy a párzás mikor történik, de feltehetőleg decemberben és januárban. A hímek, és alkalmanként a nőstények is bemutatót tartanak. Ezek közé tartozik a szárnyak kiterjesztése és az egész test ütemes mozgása, amikor közel kerülnek egymáshoz. A hím teljesen kitárja toroklebenyét és háromszor körüljárja a nőstényt, mielőtt párosodna vele. A nőstény csak akkor tart bemutatót, ha le akarja állítani vagy meg akarja akadályozni a párosodást. A nőstény úgy épít fészket a tojások számára, hogy a fejével lyukat ás a talajba. Ekkor öt tojást rak a lyukba és befedi azt porral, ennek a tetejére kerül a kiásott talaj, amit a fejével elegyenget. Hozzávetőlegesen 24 órán keresztül ádázul védelmezi fészkét, e periódus letelte után már nem őrzi tovább. A tojások kb. 32 nap után kelnek ki.
Forrás: hullomagazin.hu
