AZ ÁLLATOK A VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL CSAK BUDAPESTI, SZEMÉLYES ÁTVÉTELLEL RENDELHETŐK!
A SZEMÉLYES ÁTVÉTEL AZ ÜZLETÜNKBEN LEHETSÉGES!
A kockás piton (Python reticulatus) a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj. Élőhelye Délkelet-Ázsia. A kifejlett példányok akár 6,95 méter hosszúságúra is megnőhetnek, de átlagos hosszuk 3-6 méter. A világ leghosszabb, bár nem a legerősebb testalkatú kígyója és hüllője. A pitonfélékhez hasonlóan nincs méregfoguk, általában nem tartják az emberre nézve veszélyesnek. Bár legnagyobb egyedei képesek lennének egy felnőtt ember megölésére, a jelentések ritkán szólnak ilyen támadásokról. Kitűnő úszó, megfigyelték már a tengerparttól nagy távolságban is, elterjedési területén számos kisebb szigetre betelepült. A faj neve, mely az állat bonyolult színmintázatára utal, a latin „hálószerű” kifejezésből ered.
Megjelenése
A kifejlett egyedek akár a 6,95 m hosszúságot is elérhetik, így ezek a világ leghosszabb kígyói. Egyes becslések szerint akár a 9 m hosszúságot is elérhetik Hosszúságához képest azonban viszonylag karcsú, testfelépítése nem a legerősebb a kígyók között. A zöld anakonda (Eunectes murinus) nagyobbra nőhet nála. A Pittsburghi Állatkertben az 1950-es években élt Colossus hossza állítólag 8,7 m volt, de végül is 6,35 méteresnek bizonyult. Az egyik legnagyobb ténylegesen lemért példány 6,95 m hosszú és 59 kg tömegű volt, miután közel 3 hónapig nem evett. Számos jelentés érkezett ennél nagyobb példányokról, de mivel ezeket szakember nem mérte meg, a jelentéseket nem bizonyítottaknak, illetve téveseknek értékelik. Bár a New York-i Zoológiai Társaság által felajánlott 50 000 dolláros díj, melyet egy élő, 9,14 méternél hosszabb kígyóért ajánlottak fel, jelenleg is érvényben van, mind ezidáig senki sem jelentkezett a díjért.
A legnagyobb valaha élt kígyófajnak a Földön a fosszíliákból ismert titánboa tekinthető, amelynek átlagos mérete 12,8 m lehetett.
Kültakarója bonyolult geometriai mintázattal díszített, melyben többféle szín is megtalálható. A hátát általában szabálytalan, rombusz alakú minták díszítik, melyeket kisebb, világosabb közepű alakzatok vesznek körül. A faj nagy elterjedési területén a méretek, színek és alakzatok sokféle változata fordul elő. Az állatkertekben a színmintázat élénknek tűnhet, de árnyas dzsungelkörnyezetben, avar és földre hullott faágak közt a kígyó szinte teljesen láthatatlan. Ez a rejtőszín segít a ragadozóktól való rejtőzködésben és a zsákmányuk észrevétlen megközelítésében.
Élőhelye
A kockás piton esőerdőkben, erdős területeken és az azokat övező füves szegélyeken él. Jól megtalálja helyét folyókban és tavakban is. Kitűnő úszó, a tengerparttól távol is észlelték, így könnyen betelepülhetett kisebb szigetekre is. A 20. század elején még Bangkok sűrűn lakott részeiből is szóltak róla jelentések, időnként háziállatokat is megevett.
Táplálkozása
Természetes étrendjét emlősök és időnként madarak alkotják. A kisebb – 3–4 méteres – példányok jobbára rágcsálókkal, például patkányokkal táplálkoznak, míg a nagyobb egyedek megeszik a cibetmacskaféléket (például a petymeget vagy a binturongot), sőt majmokat vagy disznókat is. Az emberi települések környékén ismert, hogy alkalmanként elkapják a csirkéket, macskákat és kutyákat is. A legnagyobb dokumentált zsákmányok közé tartozott egy kiéhezett, 23 kg súlyú maláj medve, melyet egy 6,95 méter hosszúságú kockás piton fogyasztott el, és aztán tíz héten át emésztett; valamint 60 kg-nál nehezebb disznók is. Őzekkel, szarvasokkal is táplálkozik, de olykor az ember is áldozatául esik. Általános szabályként elmondható, hogy a kockás pitonok saját hosszuknak egynegyedét elérő, és saját súlyukkal megegyező súlyú zsákmányt képesek elfogyasztani. Mint a pitonok általában, a kockás piton is lesből támad, addig várakozik, amíg zsákmánya elérhető távolságba kerül, majd a zsákmányra tekeredve megfojtja azt.
Szaporodása
A kockás piton tojásrakó, a nőstény 15-80 tojást rak fészkenként. Optimális 31–32 °C-os kelési hőmérsékleten a tojásokból átlagosan 88 nap alatt kelnek ki az utódok. A tojásból kikelő utódok elérik a 61 cm hosszúságot.
Emberekre jelentett veszélye
A kockás piton ritkán támad emberre, de több végzetes esetről létezik feljegyzés, mind a természetben élő, mind fogságban tartott egyedek esetében. Azok közé a kígyók közé tartozik, melyeket emberevőnek tartanak, bár csak néhány esetben fordult elő, hogy ténylegesen el is fogyasztotta zsákmányát.
Fogságban
A kockás piton népszerű háziállattá vált, különösen az albinó- és a tigrismintás változatai. Fogságban jól tartható, de ilyen méretű hüllő tartásához tapasztalatra van szükség, mind az állat mind a gondozó biztonsága érdekében, mivel egyesek szerint kiszámíthatatlanok. Emberre nem támadnak, de haraphatnak ha fenyegetve érzik magukat, vagy ha a kezet tápláléknak vélik. Bár méregfoguk nincs, harapásuk súlyos sérüléseket okozhat.
Nagy méretük és feltűnő mintázatuk miatt az állatkertek hüllőházának kedvelt kígyója, többről állítják, hogy hossza meghaladja a 6 métert és hogy a fogságban tartott leghosszabb kígyó. Mindamellett hatalmas méretük, óriási erejük, agresszív viselkedésük és bőrüknek testükhöz képesti mozgása miatt nagyon nehéz pontos hosszméretet venni róluk, súlyuk pedig nem ad a fajról jó értéket, mivel a fogságban tartott egyedek gyakorta elhíznak. Az állatkertek és állatparkok méretükre vonatkozó állításai néha túlzóak, ilyen volt Colossus és az állítólagos 14,85 méteres kígyó Indonéziában, mely végül is 6,5–7 méteresnek bizonyult.
Forrás: hu.wikipedia.org
